Műanyag

Friss kutatás bizonyítja: a vizeink mikroműanyaggal szennyezettek

Az eldobható kultúra helyett tiszta, zöld és takarékos gazdaság kell.

Budapest, 2020. április 29. – Sok a mikroműanyag-részecske a Dunában, és kimutatható a budapesti csapvízben is – állapította meg a Greenpeace legújabb vizsgálata. A korábbi felmérések az ásványvizek mikroműanyag-szennyezettségét is kimutatták. A mostani eredményekkel még egyértelműbbé vált: ki kell vezetni az egyszer használatos műanyagokat és helyettük a sokszor használatos termékeket és a betétdíjas rendszereket kell visszahozni. A Greenpeace azt várja a kormánytól, hogy a februári miniszterelnöki bejelentés értelmében sürgősen biztosítsa ennek törvényi feltételeit. Ez az első lépés, hogy az erőforrás-pazarló és a hulladékhegyeket termelő gazdaságról átálljunk a tiszta, takarékos és fenntartható gazdaságra.  

A Greenpeace mikroműanyag-mérést végeztetett a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakembereivel a Dunában idén február 20-án és a Dunából parti szűréssel tisztított budapesti csapvízben február 6-án. [1] [2]

A felmérésből kiderül: a Duna mikroműanyag-szennyezettségéért olyan műanyagok – a polietilén és a polipropilén – felelősek, melyek jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok alkotóelemei is. A Dunában a  korábbi vizsgálatokhoz képest [3] mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét mutatott ki a vizsgálat. 

Budapesti csapvízben most először, a Greenpeace Magyarország megrendelésére vizsgáltak mikroműanyagot. Egy észak-budai és egy csepeli iskolában vett 1500 liternyi ivóvízmintából előbbi esetében 7, míg az utóbbi esetben 10 részecske volt kimutatható. A kapott eredmények hasonlóak vagy alacsonyabbak annál, amit más országok csapvízminőségi vizsgálatainál mértek, [4] de egységes módszertan híján nehéz az összehasonlítás. Ami biztosan megállapítható: a csapvíz mikroműanyag-szennyezettsége jóval kisebb, mint az eddig vizsgált palackozott ásványvizeké. [5] De a beltéri levegőből belélegzett évi több tízezer mikroműanyag-részecske [6] vagy az élelmiszerekkel elfogyasztott mikroműanyagok mennyisége [7] is jócskán meghaladja a most csapvízben kimutatott mikroműanyag-szennyezettséget.

Fotó: Pethe Attila / SkyViewAir / Greenpeace

A belénk került mikroműanyagok egészségügyi hatását a WHO jelenleg is vizsgálja. Ami ismert kockázat: a mikroműanyagokban lehetnek káros vegyi anyagok adalékként vagy az anyaghoz kötődve.

„Közel negyedmillió magyar állampolgárral együtt [8] [9] azt várjuk az illetékes minisztériumtól és a kormánytól, hogy a korábbi ígéretek értelmében végre szülessen meg az a jogszabály, amely 2021-től valóban véget vet az egyszer használatos termékek és csomagolóanyagok korszakának. Ez az egész hazai gazdasági rendszer új pályára állításának első bátor lépése lenne: az eldobható kultúra helyett tiszta, zöld és takarékos gazdaság kell egy zöldebb és egészségesebb Magyarország érdekében” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. 

A Greenpeace azt várja a kormánytól, hogy a koronavírus-járványt követő gazdasági talpraállás egyúttal az ökológiai- és a klímaválságra is nyújtson megoldást – ellenkező esetben a jövőben még nagyobb válságok sorozata éri majd a lakosságot. Át kell állni a mostani erőforrás-pazarló gazdaságról a bölcsőtől-bölcsőig gazdaságra: szakítani kell az egyszer használatos kultúrával, maximalizálni kell a nyersanyag- és energiatakarékosságot, és arra kell törekedni, hogy ne keletkezzen gyakorlatilag semmilyen és semennyi hulladék. A járvány bebizonyította: a bolygónk és saját egészségünk védelme az első.

Az eredeti cikk

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb