Nagyvilág

A Föld napja – Ünneplünk és teleszemeteljük a bolygót – Magyarországon a hetvenes évek óta tart a végzetes változás, ami csak a kezdet

Szennyezett vizek, több millió tonnás szeméthegyek, elpazarolt élelmiszer, mérgező levegő. Az emberi tevékenység évről évre egyre jobban pusztítja bolygónkat, a túlfogyasztás pedig kimeríti a Föld erőforrásait. Élelemre vadászó magyarok, hosszabbodó nyár, halálos levegő, és találmányok, amik megmenthetik a Földet. A Föld napja alkalmából a Blikk felmérte, mekkora is a kár, mit tettünk az elmúlt évtizedekben, mit teszünk most, és mit tehetünk, hogy helyrehozzuk.

A klímaváltozásra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint egy örökösen a jövőben játszódó folyamatra. Pedig nem kell nagyon idősnek lenni ahhoz, hogy az ember emlékezzen rá, hogy régen rendszeresen befagyott télen Duna; hogy gyakran fél méter hó esett, és hogy a nyár mellett volt igazi, tavasz, ősz, tél.

Ebből szinte csak a nyár maradt: egy magyar kutató, Kis Anna kimutatta, hogy a hetvenes évekhez képest ötven nappal lett hosszabb a nyár a 2010-es évekre. A számítások szerint a század végén az északi féltekén fél éven át tartó nyarakra és csupán két hónapos „telekre” lehet számítani.

1970, a befagyott Ráckevei (Soroksári)-Duna. Túlparton a Keresztelő Szent János-templom, jobbra a Ráckevei Református Egyházközség temploma / Fortepan / Urbán Tamás

A hetvenes években még kevesen látták előre, hogy a korlátlan fogyasztás és a súlyosan környezetszennyező ipar teljesen megváltoztathatja az életet a bolygón. Mégis, a Föld napja kezdeményezés már 1970-ben elindult Kaliforniában. Magyarországra csak a rendszerváltás napjaiban, 1990-ben tört be a kezdeményezés. A cél a figyelem felkeltése, az üzenet pedig, hogy mindenki megteheti a magáét azért, hogy világunk élhető maradjon.

– Megvan a réteg az emberek között, akik nem csak a Föld napján, hanem az év minden napján igyekeznek fenntartható módon élni a mindennapjaikat, és egyre többen vannak. Azt tapasztaljuk, hogy sokan nem csak divatból csinálják, hanem azért, mert rájönnek, hogy így is lehet élni. Nem kell emiatt nélkülözni vagy hátrányt szenvedni, csak kicsit változtatni a mindennapi rutinon – mondta Virágh Erika, a Humusz Szövetség környezetvédelmi civil szervezet közösségi programszervezője.

Az édeskevés, hogy évente egyszer egy órára a nagyvárosok lekapcsolják a díszkivilágítást (Föld órája a Természetvédelmi Világalap szervezésében) / MTI/Mohai Balázs

Azt sajnos azért nem állíthatjuk, hogy a környezettudatos életmód rettenetesen elterjedt lenne Magyarországon. Virágh szerint az idősebb generáció tagjai nehezebben változtatnak kialakult szokásaikon. A 20-30 éves korosztály azonban igenis képes felelősséget vállalni az életmódjáért.

– Nem kell rögtön valami nagy dologra gondolni. Járjunk vászontáskával vásárolni, a boltban keressük az újrahasznosított termékeket. Tervezzük meg jól a bevásárlást, csak azt vegyük meg, amire szükségünk van, hogy ne kelljen majd kidobni semmit. Vásároljunk minőségi és magyar termékeket – hozott példát néhány kezdeti lépésre.

Kidobott ételekre vadásznak

– Átlagosan az élelmiszerek harmadát kidobják – kezdte Fagyossi Mária (36), az úgynevezett Freegan mozgalom követője. – A mi életstílusunk lényege, hogy felkeressük az üzleteket, piacokat, hogy elkérjük a lejáratban lévő, kidobásra szánt termékeket. Előfordul, hogy békeidőben a szemetesekből túrjuk ki a még ehető állapotban lévő zöldséget és gyümölcsöt, így tiltakozva a túlfogyasztás ellen.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai szerint a magyar lakosság 640 ezer tonna élelmiszerhulladékot termel egy évben.

„Egy átlagos magyar egy év alatt közel 66 kiló ételt dob ki, a felét érintetlenül. Egy 4 fős háztartás pazarlása évi 130 ezer forintot tesz ki. Ennek eredményeképpen csaknem 2 millió tonna széndioxidnak megfelelő üvegház-hatású gáz keletkezik” – írták.

Tízmilliós ország létére hazánk is tonnamilliókban mérhető szeméttel terheli meg az anyabolygót /Grafika: Séra Tamás
Halálos a szennyezett levegő

A károsanyag-kibocsátás legalább ennyire égető probléma. Hazánkban évente levegőbe kerülő, 65 millió tonna széndioxid több mint harmada a háztartásokból jön.

– Évente 13-14 ezren halnak meg itthon idő előtt, ami az egyik legrosszabb arány az EU-ban – kezdte Simon Gergely, a Greenpeace szakértője. – A levegőben található káros részecskék 90 százaléka fűtésből származik. Sokan tüzelnek fával vagy szeméttel, és máig égetnek műanyagot az udvaron.

Óbuda látképe a Táborhegyi út felől 2020. január 10-én, a szmogriadó tájékoztatási fokozatát elrendelése napján. A szálló por légszennyezettségi szintje január 8-án és 9-én is három mérőponton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket. / MTI/Szigetváry Zsolt

A KSH adatai szerint egy átlagos magyar évente 379 kiló szemetet termel, amelynek nagyjából a harmadát hasznosítják újra, egy része pedig ha nem tűzben, akkor illegális lerakóban végzi. A levegőt a gépjárműforgalom is tovább szennyezi.

Forradalmi újítás

Szerencsére több társaság is azon dolgozik, hogy élhetőbb hellyé tegye a világot. Mészáros Dávid Smartkas nevű okosüvegházai Európa több országában, az Egyesült Államokban, Kínában és Oroszországban is sikeresek, a Közel-Keleten pedig hercegek és sejkek állnak sorban a módszerért.

– Kizárólag nap-, szél- és hidroenergiát használunk, valamint kombinálni is képesek vagyunk azokat. A ház speciális üvege szűri a külső és belső fényt, valamint képes fény- és hőenergiát generálni. Károsanyag-kibocsátásunk sincs, széndioxidból csak annyit adunk a növényeknek, amennyire szükségük van – mondta Mészáros Dávid. A vízfelhasználással is takarékosak, ami nem árt, tekintve, hogy a világon 380 milliárd köbméter szennyvíz keletkezik egy évben, amelynek 80 százaléka tisztítás nélkül kerül vissza a természetbe.

– A vizet sok esetben esőből vagy a levegő páratartalmából nyerjük, tengerhez közel sótalanítunk. Egy kiló paradicsom termesztéséhez elég 4-5 liter, 100 hektárnyi terület termését egyetlen hektáron elő tudjuk állítani – tette hozzá Mészáros.

Míg ő a termények előállításakor csökkenti az ökolábnyomot, addig a Food Not Bombs önkéntes csapata a freeganokhoz hasonlóan teszi ugyanezt.

Grafika: Séra Tamás

– Nyolc éve heti rendszerességgel hozzuk el két fővárosi piac kidobásra szánt zöldségeit, gyümölcseit, majd azokból egytálételeket főzünk és hétvégente ételosztást szervezünk – mondta Schwikker Zsófia.

A Magyar Élelmiszerbank sem tétlenkedik, ők tavaly 7 milliárd forint értékben 8300 tonna ételt mentettek meg, amelyet 250 ezer rászoruló emberhez juttattak el.

Tudta?

Hogy mennyit fogyasztunk, hogyan közlekedünk és mennyi szemetet termelünk, ez mind alakítja ökológiai lábnyomunkat, amelynek egy főre eső ideális nagysága globálisan 1,7, hazánkban 2,7 globális földhektár. Ezzel szemben ma világszinten 2,8, Magyarországon 3,6 hektárnyi területen hagyjuk ott lábnyomunkat, előre felélve a Föld jövőbeni erőforrásait.

Blikk-tipp – Így óvja a Földet

  • Vásároljon hazai élelmiszert
  • Figyeljen a mennyiségekre
  • Időben tegye vissza az ételt a hűtőbe
  • Fagyassza le a maradékot
  • Komposztálja a növényi hulladékot
  • Használjon biciklit vagy tömegközlekedést
  • Zárja el a vizet szappanozáskor
  • Térjen át megújuló energiákra
  • Csatlakozzon zöld mozgalomhoz
  • Ne használjon műanyag zacskót és PET palackot
51 éves a Föld napja

A Föld napja ötlete 1969-ben, egy UNESCO konferencián merült fel, első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Az eseményt 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg, hogy felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?

Lapcsaládunk a fenntarthatóság elkötelezett híve

Magyarország egyik vezető médiavállalataként a Ringier Axel Springer Magyarország a rendezvénysorozat médiapartnereként áll a fenntarthatóság oldalára: a kiadó véleményformáló erejét és országos elérését felhasználva elkötelezett abban, hogy print és digitális termékportfóliója felületein egyaránt napirenden tartsa a környezettudatosság témakörét.

Az eredeti cikk

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb