Tegyél valamit

Faültetéstől a szemétszedésig: így óvhatja nagyon a környezetét kicsiben

Az alulról szerveződő kezdeményezések épp olyan fontosak a környezetvédelemben, mint a legnagyobb cégek vállalásai.

Nem elég várni, hogy “ők” mit csinálnak, “mi” is jó, ha teszünk valamit a környezetvédelemért. Az egyéneknek és mikroközösségeknek is részt kell vállalniuk a zöld tudatosság erősítésében. Jó példa, szerencsére, bőven akad.

Őshonos gyümölcsfák Pécsváradon

Az elmúlt években megszaporodott a faültetős kezdeményezések száma. Hazai példa az a gyümölcsöskert, melyet tavaly márciusban a Pécsváradért Alapítvány kezdeményezésre hoztak létre a pécsváradi várkertben. A helyi önkormányzattal közösen majdnem 100 őshonos alma-, körte- és cseresznyefát ültettek el annak érdekében, hogy a várkert visszanyerje régi funkcióját, a terület ugyanis még az 1900-as évek közepén is gyümölcsösként szolgált. Ezzel a lépéssel így rögtön két legyet üthettek egy csapásra: növelhették az elültetett fák számát, valamint helyreállíthatták a környék eredeti arculatát. Mivel ezeket a fákat – egy jelképes összegért cserébe – örökbe is lehet fogadni, a kezdeményezés a zöld tudatosság erősítésére is alkalmas.

Megálló Közösségi Kert

Nemcsak fákat érdemes ültetni, hanem más növényeket is. Például biokertekben, ahol vegyszermentesen állítják elő az élelmezéshez szükséges zöldségeket, gyümölcsöket. Ennek egyik speciális változatát jelentik a közösségi kertek, amelyek segítségével a városi területek fel- és kihasználtságát is újra lehet gondolni.

Még 2014 nyarán nyitotta meg kapuit Szeged első ilyen helye, a Maszk Egyesület által létrehozott Megálló Közösségi Kert. A Tarján városrészben található közösségi ház udvarán összesen 12 ágyást hoztak létre, amiből 11-et a helyi családoknak adtak át művelésre, egyet pedig közösen gondoznak az ágyástulajdonosok. A közösségi kert létrejöttéknek köszönhetően nemcsak saját termesztésű zöldségeket ehetnek, de a talajt is jelentős mennyiségű építési törmeléktől sikerült tehermentesíteni. A városrész építésekor ugyanis több köbméternyi sitt került a földbe, ami csak a kert létrehozásakor került végül a megfelelő helyre. A Megálló Közösségi Kert azóta is működik: összesen 200 négyzetméternyi művelhető magaságyás várja a helyieket.

Mentik a fecskéket

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője még 2019-ben beszélt arról, hogy nagyon rossz a fecskehelyzet Magyarországon. A szakember akkor úgy nyilatkozott,

hazánkból mintegy egymillió fecske hiányzik.

Márpedig ezen madarak jelenléte nemcsak esztétikai szempontból lenne fontos: mivel a faj rovarokkal táplálkozik, így a szúnyoggyérítésből is nagy mértékben veszi ki a részét.

A nyilatkozat után a budapesti Tóth Tamás úgy döntött, hogy egy Facebook-csoportot hoz létre, amelynek célja olyan emberek toborzása, akik szívükön viselik a magyarországi fecskék sorsát. A Mentsük meg a fecskéket! nevű Facebook-csoport létrehozása egy civil kezdeményezés eredménye, amely mostanra majdnem 11 ezer tagot számlál. A tagok többek között olyan kérdésekben kaphatnak segítséget, mint hogy mi a teendő, ha valaki fiókát talál, hogyan lehet a fecskéket esős, hideg időben segíteni, illetve hogy hogyan kell kihelyezni egy műfészket.

Öko-Kuckó Pécsen

Kifejezetten a gyerekeket szólítja meg a pécsi Öko-Kuckó: egy 70 m2-es interaktív környezetvédelmi oktatóterem, ahol játékos formában tanítják meg a gyerekeknek, miként óvhatják a környezetüket. Az interaktív (nyomógombos vagy forgatható) játéktáblák segítségével az oktatók öt témát mutatnak be: a természetet, a vizet, az energiát, a vásárlás-fogyasztást és hulladékot.

A Kuckót óvodai csoportok, iskolai osztályok, fiatalok és családok látogatják. A gyermekcsoportok számára az életkoruknak megfelelő formában, foglalkozások keretében mutatják be a fenntarthatóság aktuális kérdéseit. A felnőtteket (egyetemistákat, óvodapedagógusokat) képzésekkel, műhelymunkákkal várják.

Összefogás a Tiszáért

Nemcsak egy oktatóterem létrehozásával tehetünk a zöld tudatosságra nevelésért. Jó példa erre az a brit nyugalmazott tűzoltó, aki Angliából költözött családjával Csongrádra, majd szervezte meg a Tisza-part megtisztítását. A projekt egy egyhetes eseményként indult, majd egy civil mozgalommá nőtte ki magát. David, miután látta, milyen sikeres volt az egyhetes szemétgyűjtő akció, Tisza Tidy Up néven egy Facebook-csoportot is létrehozott, amelyhez eddig 233 helyi önkéntes csatlakozott. A szemetet felnőttek és gyerekek közösen szedik, így nemcsak a folyó lesz tisztább, de a következő generáció számára is kézzel fogható, mit jelent a természet védelme.

Az eredeti cikk

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb