Egyéb

Népliget: hogyan tették tönkre, és hogyan lehetne helyreállítani?

A Népliget maga a velünk élő, organikus történelem, csak ez egy lelakott pesti bérházra emlékeztet. Sose szánták elit helynek, sokáig nyüzsgött az élettől, magán viseli a korábbi nemzedékek nyomát, több remek ötlet is született benne… de leginkább hagyták széthullani és kerüli mindenki, aki tudja.

Pedig egy hatalmas, 129 hektáros, ősfás ligetről beszélünk a főváros legnépesebb kerületének belváros felé eső részén! Egy ilyen zöldterület hatalmas kincs – lehetne, hiszen a park peremén naponta tízezrek fordulnak meg, hála a helyi és távolsági tömegközlekedési csomópontoknak.

Az emberek lassan elhagyták a parkot

A Népliget romlásának fő oka éppen az, hogy akiknek szánták (a dolgozó réteg), már nem nagyon ér rá parkba járni, akik pedig folyamatosan ráérnek (hajléktalanok, drogosok), azokat sokszor a legkevésbé se érdekli a környezet megóvása.

A közbiztonság pedig már a 90-es évek óta egyre növekvő probléma a Népligetben is

Szerencsére nincs annyi droghasználó és kétes alak, hogy a Népligetet természeti részét tönkretegyék – viszont pénzből és egybehangzó szándéknyilatkozatokból sincs annyi, hogy megújítsák ezt a hatalmas parkot.

A hatalmas közpark ugyanis osztatlan közös tulajdona a Fővárosnak és a X. kerületnek. Ez lényegében annyit jelent, hogy fővárosi szinten hozzák a döntéseket, de a kőbányai építési szabályzat van érvényben.

Ezért jelenleg leginkább önmagára számíthat a Népliget, a természet pedig szabadon burjánzik. Mindez jól hangzana egy természetvédelmi területen, ám a főváros egyik legnépesebb térségében egy közparknak más a feladata. (Vagy legalábbis kellene, hogy más feladata is legyen.)

Kiváltképpen akkor, ha az a közpark bármely más európai városban már rég egy virágzó rekreációs hely és turisztikai célpont volna.

Mit érdemes tudni a Népligetről?

A Népliget a Boldog Békeidők egyik igazi sikertörténeteként született meg. A 19. század elejétől kezdve Pest fokozatosan növekedni kezdett, és a lakossága a Kiegyezést követően, 1875 és 1900 között (a második ipari forradalom időszakában) rövid úton megháromszorozódott.

A város tehát rohamosan bővült, az építkezésekhez pedig rengeteg homok kellett, amit eleinte a Népliget területén működő homokbányákból nyertek ki. Aztán a település túlnyúlt a térségen, és mivel agrár-szempontból alacsony értékkel bírt, ezért sosem parcellázták fel, megmaradt egybefüggő, kiaknázatlan területként.

A Népligetet már a nevében is kimondottan a köznép számára hozták létre

Az impozáns, 1,29 négyzetkilométeres terület szerepét eleve parkként határozták meg: a terve 1867-ben került a döntéshozók elé, de térségét már tíz évvel korábban elkezdték fejleszteni. Végül 1870-ben egy máig egyedülállóan változatos faiskolai gyűjteményt hoztak itt létre.

18 évvel később, 1888-ban bővítették ki a dendrológiai gyűjtemény területét a környező szántókkal, és amikor 1896-ra igazi tájkertté alakították, a hely már közkedvelt parknak számított. Míg a Városligetet az előkelőbb közönség használta, és az Orczy-kert a Ludovikáé volt, addig a Népliget, nos, a népé lett.

A látogatók számának növekedése a szolgáltatókat is ide vonzotta: a parkban hamarosan mozi és a Főváros legnagyobb étterme nyílt (a Ligeti Nagyvendéglő, avagy a Népligeti Sörcsarnok, ahol 400 ember ehetett egyszerre).

De akadt itt vurstli, Közép-Európa leghosszabb hullámvasútja, mutatványosok, sőt még cirkusz, és a világhírűvé vált Kemény Bábszínház is a Népligetben várta a kikapcsolódásra vágyó nagyérdeműt.

A Népliget mutatványos telepének felmérése, 1929. Forrás: hungaricana.hu

A Népliget tovább épült a harmincas évek során

Az 1896-os Millenniumi Emlékévet követően még pár évig felfelé ívelt a Népliget sora: szobrok, közkutak kerültek ide, itt jött létre az első hivatásos autóversenypálya is, de a főváros lakossága mentálisan már rég eldöntötte: a Városliget a polgárságé, a Népliget a munkásrétegé.

Hiába nem volt semmiféle törvényi előírás vagy íratlan szabály, nem voltak belépődíjak se közlekedési korlátozások (villamossal, autóbusszal egyaránt megközelíthető volt a Népliget is), egyszerűen az emberek maguk határoztak erről a felosztásról.

A KISOK pálya (Építők pálya) felavatási ünnepsége, 1937. Forrás: fortepan

Pedig a harmincas években a nagy sportberuházások és infrastrukturális fejlesztések jellemezték a Népligetet is: megépült a Ganz-Mávag Sporttelep, a BSzKRt próbapálya, a KISOSZ-pálya (ma: Építők Sporttelepe).

Valamint, még ugyanebben az évtizedben (1936-ban) az első magyar autós Grand Prix-t, azaz autóversenyt is itt tartották meg, százezer néző előtt, nemzetközi indulókkal és a korszak elitjének részvételével.

Nemzetközi autóverseny a Népligetben, 1969-ben. Forrás: fortepan

A fordulatot a második világháború jelentette

A Népliget a negyvenes évek elejére érte el a ma ismert méretét, de aztán a front elérte Magyarországot, majd nyomában az államosítás következett és a Népliget ugyanarra a sorsra jutott, mint sok más, egykor népszerű hely az országban.

Ugyan történtek állami fejlesztések (ide tartozik a Planetárium 1977-es felépítése), de megszüntették a mutatványos helyeket, az akkor már nyolcvan éves kertészeti telepet 1955-ben felszámolták, helyére az FTC II. számú sporttelepe került, a Nagyvendéglőből végül raktár lett, talán csak a versenypálya maradt érdemi használatban, ám az is csak a hetvenes évekig.

A Planetárium kupolája. Forrás: wikimedia

Milyen állapotban van jelenleg a Népliget?

A Népliget olyan lett, mint a Kádár-rendszer: névleg minden a nép érdekében zajlott, sorra születtek a tervek, megvalósult pár beruházás, de amúgy mindent hagytak elenyészni, ami az 1945 előtti világra emlékeztetett.

A rendszerváltástól kezdve egyre inkább hanyatlott a Népliget

A 90-es évektől kezdve, bár egy ideig úgy tűnt, rendeződik a közpark sorsa, a közbiztonság évtizedekre az Achilles-sarkává vált a Népligetnek. Olyannyira, hogy 1997-ben még türelmi zónát is ki akartak ide jelölni.

2003-ban a fővárosi városrendezési bizottság két sürgősen orvosolandó problémakört jelölt ki: miszerint egyfelől a közbiztonságot kellene megerősíteni (ez a mai napig súlyos problémát jelent, lásd az ATV riportját), másfelől a szabálytalan, a zöldfelületet károsító parkolást megszüntetni.

Építők sportpálya, 2016-ban. Forrás: wikimedia

Pozitív ellenpélda is akad: 2000-ben itt valósították meg a Naprendszer 1:10 000 000 000 (tízmilliárdod) méretarányú modelljét.

A Népligetet a Városligethez hasonló helynek szánták ugyan, de mivel jórészt csak az alsóbb néprétegek látogatták, és mert a környező térséget a vasút és az ipar uralta, továbbá mert az államosítás a vállalkozó réteget is elüldözte, mára a Népliget egy elvadult, jóformán néptelen zöldterületté vált.

Akár azt is mondhatnánk, hogy a közparkok Hős utcája – bár azt a területet már elkezdték rendbe tenni.

Milyen tervekkel akarták eddig segíteni a Népligetet?

Rendezési tervből az elmúlt évtizedekben ugyan több is akadt épp úgy, mint ahogy a legutóbbi években is: ilyen volt például a Fradiváros tervezet, vagy a BringaPark Népliget projekt.

Az első érdemi lépés mégis csak 2014-ben történt meg a park ügyében, amikor kineveztek egy kormánybiztost (1359/2014. (VI. 30.) Korm. határozat), amit 2016-ban egy új kormányhatározat követett (Az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1329/2016. (VII. 1.) Korm. határozat)

2017-ben a Kormány végül „130/2017. (VI.8.) Korm. rendeletében döntött a Népliget rekreációs és sportolásra hasznosított területeinek rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről”.

budapest.hu-n elérhető 2018-as, a Népliget területére vonatkozó településszerkezeti tervben ezekre tételesen hivatkoznak is. Magát a dokumentumot azoknak különösen érdemes átolvasnia, akiket részleteiben is érdekelnek a Népliget sajátosságai.

Népliget, Kerületi Építési Szabályzat, környezetalakítási javaslat, 2018. Forrás: kobanya.hu

Mindezen lépések mögött kormányzati összefonódást vélelmezett a HVG 2018-ban, ám helyreigazítást kellett közölniük ezzel kapcsolatban, miszerint “a kerületi önkormányzat alkot rendeletet a Népligeti kerületi építési szabályzatáról”. A terveket május 2-ig lehetett véleményezni.

A Népligetre vonatkozó szabályozási terv a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019. (III. 22.) önkormányzati rendeletének 1. mellékletében. Forrás: kobanya.hu

A Budapesti Városvédő Egyesület (BVE) ezt meg is tette, és igencsak rossz véleménnyel volt a tervekről. Jelenleg az egyik legfrissebb, átfogó területrendezési és fejlesztési terv jogi hátterét, illetve a terület átalakításának tervezetét egy 2019-es kőbányai önkormányzati rendelet tartalmazza. Már persze, ha lesz belőle valami.

Ugyanis 2019-ben Tarlós István távozott a főpolgármesteri székből és Karácsony Gergely váltotta fel, az új kabinet pedig már nem rajongott a Népliget-projektért, így kérdéses, hogy a Városvédők által is kritizált fejlesztésekből végül ténylegesen mi valósul majd meg.

Mit lehet tenni a Népliget helyreállításáért?

A Népliget eredeti célja szerinti helyreállításához a recept, a jó gyakorlatok és a tennivalók listája egyaránt világosan adott, nagyjából ebben a sorrendben:

  1. megerősíteni a közbiztonságot, gondoskodni arról, hogy családok, párok, idősek, nők, jól szituált emberek, sportolni vágyó fiatalok egyaránt örömmel használhassák a parkot,
  2. rendezni a területet úgy, hogy egy modern, európai színvonalú közpark jöhessen létre,
  3. bevonzani a kapcsolódó szolgáltatókat, akik által minél többen akarnak majd minél több minőségi időt eltölteni a parkban,
  4. programsorozatokat szervezni, állandó és időszakos eseményekkel, amelyek különleges, egyedi ízt adnak a Népligetnek.

Mit tehet az egyszerű olvasó a Népligetért?

A Népliget sorsa egyelőre nem dőlt el. Mivel az önkormányzati választások felborították az addigi status quo-t, így mindenki mossa kezeit – és nem a járvány miatti higiénés szabályokat követve.

Dialog kezdeményezésére elindult egyfajta online ötletelés arról, mi legyen a Népliget sorsa. Ahogy írják: „a Fővárosi Önkormányzat – a Kormánnyal és a X. kerületi önkormányzattal egyetértésben – most a környékbeliekhez és a park használóihoz fordul, hogy közösen találhassuk ki”.

A legtöbb tehát, amit most valaki sok milliárdos magánvagyon híján tehet, az, ha a közösségi tervezés felületén osztja meg az elképzeléseit, vagy felveszi a kapcsolatot a Főpolgármesteri Hivatallal, esetleg a X. kerület polgármesteri hivatalával és elküldi nekik a javaslatait.

Egy bizonyos: amíg a közbiztonság nem áll helyre, a Népliget nem nyerheti vissza valódi közpark jellegét. Holott lehetne ugyanolyan hatalmas, ősfás park is, mint amilyen a Práter Bécsben vagy a Phoenix Park Dublinban, amit a helyiek és a turisták egyaránt imádnak.

Mekkora a Népliget?

A Népliget teljes területe 129 hektár, azaz 1,29 négyzetkilométer. Ennek 87%-a zöldfelület. Budapest legnagyobb, egybefüggő területű közparkja.Milyen szerepet töltött be régen és milyet tölt be most a főváros életében?

A Népliget egyike volt a 19. században kialakított közparkoknak. Eredetileg a Városligethez hasonló parknak szánták, de a munkásréteg tekintette végül a sajátjának.Hogyan jutott mostani állapotába?

A Népliget szépen fejlődött a második világháborúig, majd a Kádár-rendszer idején még formáltak rajta, ám a rendszerváltástól kezdve folyamatosan hanyatlott. Sok terv született a fejlesztésére, szinte egy sem valósult meg.

Az eredeti cikk

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb