Technológia

Szúnyogirtás és invazív fajok: a szakértő válaszol

A szúnyog talán a nyár legbosszantóbb velejárója. Sajnos elképzelhető, hogy egész éves szúnyogszezonra kell készülnünk. Sztikler János biológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) munkatársa beszélt a szúnyoggyérítési módszerekről, az invazív fajokról és arról, hogy miként tudunk mi is tenni a szúnyoginvázió ellen.

Egyik korábbi anyagunkban már összeszedtük a természetes praktikákat a szúnyogok elleni védekezés témakörében. Most jöjjön a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértőjének véleménye a témában.

Milyen mértékű szúnyogártalomra számíthatunk idén?

A nyári időszakban a szúnyogpopuláció alakulását elsősorban a csapadék mennyisége és időbeni eloszlása határozza meg, ezért nem lehet pontosan megjósolni, mi várható.

2020-tól tiltólistára került a deltametrin, így a légi gyérítés is visszaszorult.
Fotó: Sóki Tamás (MTI)

Mit lehet tudni a kémiai és a biológiai szúnyogirtás technológiájáról és hatásmechanizmusáról?

kémiai szúnyogirtás célja a már kikelt, „felnőtt” szúnyogok (imágók) elpusztítása a levegőbe juttatott finom ködpermettel. Az irtószer levegőbe juttatása történhet légi járműről ún. ULV-eljárással vagy földi járműről ULV-, hidegköd- vagy melegködképzéssel. Az irtószer hatóanyaga a rovarok idegrendszerét károsítja. Hatását a levegőbe kerülve rögtön kifejti. A levegőből viszonylag hamar leszáll a felületekre, és főként a napfény hatására viszonylag rövid idő alatt elbomlik. Így tehát a közeli kezeletlen területekről a széllel sodródó szúnyogok, illetve a kezelt területek vizes helyeiről az ott idő közben kikelő szúnyogok az irtást követően újra kellemetlenséget okozhatnak.

biológiai szúnyogirtás során egy baktérium által termelt hatóanyagot juttatnak azokba a víztestekbe, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. A kijuttatás történhet légi, földi, vízi járműről vagy kézzel. A módszer előnye, hogy a csípőszúnyogok lárvái az irtószertől elpusztulnak, de más állatokra nézve a biológiai hatóanyag elhanyagolható kockázatot jelent. Időben indított kezeléssel, megfelelő körülmények között a szúnyogok nagyszámú megjelenése bizonyos fokig megelőzhető.

A biológiai szúnyogirtás precízebb folyamat, a gépekkel nehezen megközelíthető helyekre kézi eszközökkel kell eljuttatni az irtószert.
Fotó: Vajda János (MTI)

Ennek a módszernek ugyanakkor hátránya, hogy több háttérmunkát és tervezést igényel, mert a szúnyoglárvák tenyészőhelyeit fel kell deríteni, számon kell tartani, és az irtószert a megfelelő időszakban, esetenként ismételten kell alkalmazni. Továbbá egy adott település környezetében az összes tenyészőhelyet kezelni kell ahhoz, hogy ne áraszthassák el a védendő területet újra a szúnyogok. A szúnyogfajok egy része nem kötődik vizesélőhelyhez, hanem a ház körüli vízgyűjtő edényekben, hulladékban, árkokban vagy akár városi környezetben is sikeresen kifejlődik. Ezek a szúnyogok esős időjárást követően tömegesen megjelenhetnek a településeken, tájegységtől függetlenül, országszerte. Ezt a problémát a biológiai irtás nem képes kezelni. Ezért is fontos a lakosság tudatos viselkedése.

Mik az előnyei, és mik a hátrányai ezeknek a módszereknek?

A légi úton végzett kémiai irtás során az előírások betartása mellett is számítani lehet a ködpermet elsodródására. Előfordulhat, hogy a kijuttatott irtószer nem csak a célterületen ér földet. A repülőgépes kijuttatás mellett az szól, hogy rövid idő alatt sokkal nagyobb terület kezelhető, mint gépkocsival. A biológiai irtás során nehezen bejárható, sűrű növényzettel benőtt, esetleg árvizes területen kell az irtószert kiszórni. Ez a feladat földi úton nehezen kivitelezhető. A légi biológiai irtáskor tekintettel kell lenni arra, hogy a kiszórt, folyékony halmazállapotú irtószer egy részét „felfogja” a növényzet, a lombkorona. Ezért a legtöbb helyen csak granulált irtószert érdemes használni repülőgépes szórással.

A földi technológiák előnye, hogy az irtószer kijuttatása sokkal célzottabban történhet. A kémiai módszerek alkalmazásakor különösen fontos, hogy az irtószer ne sodródjon el a kezelendő területről. De a szakembereknek azzal is számolniuk kell a gyérítés megtervezésekor, hogy a melegködös módszer korlátozza a látási viszonyokat.

A szúnyogirtó permete 15–30 percig is képes a levegőben maradni akadályozva a közlekedést. Ezért többnyire az esti órákban irtanak.
Fotó: MTI

Egy 2014-es adat szerint az irtás Magyarországon csak 2,4%-ban történik biológiai módszerrel. Ez azért probléma, mert a kémiai gyérítő anyagok minden más rovarra is halálosak, illetve bekerülnek a táplálékláncba, és károsítják a denevér-, a hal és a madárvilágot. A 2020-ban uniós rendelet keretében kivont deltametrin laboratóriumi vizsgálatok szerint az embernél fokozza a hiperaktivitás kialakulását. Beporzóink száma rohamosan csökken, ebben közrejátszik a szúnyogirtás is. A lakosság részéről ugyanakkor óriási a nyomás, mert a nyári estéket vérszívók nélkül szeretnék élvezni.

Milyen invazív fajok fordulnak elő az országban, és ezek az ország mely területein jellemzőek?

Hazánkban a közegészségügyi szakemberek 2014 óta célzottan vizsgálják a behurcolt szúnyogfajok elterjedését. Három olyan behurcolt szúnyogfajt észleltek hazánkban, melyek eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia. Az ázsiai bozótszúnyogot (Aedes japonicus) és a koreai szúnyogot (Aedes koreicus) már megtelepedettnek tekintjük, de csak a dél-nyugati országrész egyes területein. Az ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) pedig pontszerűen tudták kimutatni néhány településen, megtelepedése, elterjedése az időjárás függvénye. Jóllehet, az idegenhonos szúnyogfajok elterjedése hazánkban még korlátozott, megjelenésükre a jövőben az ország több területén számítani lehet. (A „behurcolt eset” kifejezés azt jelenti, hogy egy beteg külföldön fertőződött meg, és hazánkban diagnosztizálták.)

A legtöbbünk már hallott az ázsiai tigrisszúnyogról, melynek csípése akár darázscsípésnyire is duzzadhat.
Fotó: wikipédia
A japán bozótszúnyog Európában elsőként 2000-ben tűnt fel, hazánkban pedig elsőként 2012-ben a szlovák-magyar határnál észlelték.
Fotó: wikipédia
A koreai szúnyogot hazánkban 2016-ban fedezték fel Baranya megyében, azóta fel-felbukkan Tolnában és Budapest környékén.
Fotó: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Aedes_koreicus_1.jpg

Alapvetően nagyon közel állnak egymáshoz ezek a fajták, így megkülönböztetésükhöz nagyító vagy szaktudás szükséges, de aki többet akar megtudni róluk, látogasson el a szunyogmonitor.hu-ra. (Az oldalról korábban mi is cikkeztünk. A szerk.)

Mi az oka a megtelepedésüknek?

Elsősorban a megnövekedett személy- és áruforgalom eredményezte bejutásukat és terjedésüket Európában. A városi környezetben rengeteg olyan tárgy található, melyekben az esővíz összegyűlhet. Ezeknek a szúnyogoknak a lárvái képesek az apró vízgyülemekben is kifejlődni, a szúnyogok tojásai pedig a száraz időszakot is viszonylag sokáig képesek átvészelni. Életmódjuk miatt sikeresen meg tudják vetni lábukat a legtöbb dél-európai országban is.

Hogyan terjesztik a betegségeket a szúnyogok? Milyen szúnyogfajok veszélyesek?

A csípéskor a szúnyogok nyála bejut a szervezetünkbe. Ez betegséget akkor okozhat, ha a nyállal együtt életképes kórokozók is a szervezetünkbe jutnak.

A fertőzés átviteléhez több feltételnek kell egyszerre teljesülnie:

  • A szúnyognak hordoznia kell a kórokozót. Ezt a szúnyog korábbi csípésével veheti fel egy fertőzött állatból vagy emberből. A kórokozónak kellően nagy mennyiségben kell jelen lennie a gazdaállat (a fertőző forrás) vérében, hogy a szúnyog felvehesse.
  • A szúnyogban a kórokozónak általában fejlődnie vagy szaporodnia kell, illetve be kell kerülnie a szúnyog nyálába. Ehhez legtöbbször időre (napokra vagy akár hetekre) és megfelelő hőmérsékletre van szükség. A kórokozók esetenként magát a szúnyogot is legyengíthetik, megbetegíthetik.
  • A szúnyognak a kórokozót fertőzőképes állapotban, megfelelő mennyiségben kell átadnia a következő vérszívással az új gazdának.
  • Az új gazdának fogékonynak kell lennie a fertőzésre.

A fentiekből kitűnik, hogy a folyamat meglehetősen bonyolult. Tehát nem minden szúnyogfaj alkalmas betegségek terjesztésére, és a kórokozóknak is csak egy kis csoportja terjedhet szúnyogok csípésével. Még egy fajon belül is eltérő az egyes szúnyogok fertőzést terjesztő képessége, és ezt az éghajlat is befolyásolja.

A boltokban kapható riasztószerek hatásosak, és biztonsággal használhatóak.
Fotó: canva.com

Mit tehetünk, hogy kevesebb szúnyog legyen környezetünkben?

A hazai tapasztalatok és a nemzetközi kutatások szerint is egyes iparágak kedveznek a szúnyogok terjedésének és elszaporodásának. Ilyenek többek között az autóalkatrészekkel, autóbontással foglalkozó telephelyek, a kertészetek, a hulladéklerakók, és minden olyan munka, amelyhez esővíz felfogására szolgáló vagy erre alkalmas tárgyakat használnak. A nyári melegben akár egyetlen hét alatt több száz szúnyoglárva is kifejlődhet néhány deciliter vízben. Mind a munkahelyi, mind az otthoni környezetben ezeket a mesterséges vízfelfogókat kell megszüntetni.

  • Az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot stb. úgy tároljuk, hogy az esővíz ne tudjon összegyűlni bennük.
  • Az állatok itatására szánt vizet ne csak utántöltsük, hanem rendszeresen cseréljük friss vízre.
  • Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót stb. fedjük le, vagy sűrű hálóval takarjuk be.
  • Az ereszcsatornát, vízelvezető árkokat tartsuk karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson.
  • A takaróponyvát, mezőgazdasági fóliát stb. úgy terítsük le, hogy a víz ne álljon meg rajta.
  • Ne hagyjuk, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon. A temetői virágvázát töltsük fel apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal, és erre öntsünk vizet.
  • Ne tároljunk a szabadban olyan hulladékot (pl. gumiabroncsot), melyben a víz összegyűlhet.
  • Több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok ősszel fagytól védett helyekre húzódnak be. A garázs, a pince, az akna, az istálló stb. nyílászáróit tartsuk zárva az őszi hónapokban, vagy szúnyoghálóval védjük őket.

Kötelezhető-e valaki a szúnyogok irtására?

Igen. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló rendelet szerint a vérszívó szúnyogok kártevőnek minősülnek, meghatározott helyzetekben védekezni kell ellenük. Magánterületen tehát a tulajdonos, illetve a fenntartó kötelessége, közterületen pedig az önkormányzat felelőssége a kártevők elleni védekezés.

Mennyire hatásosak a boltban kapható szúnyogriasztó szerek?

Minden forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező riasztószer hatásossága bizonyított. A címkén fel van tüntetve a hatás időtartama, ami irányadó érték, függ a felvitt mennyiségtől és a hőmérséklettől. A hatóanyag párolgása és az izzadás miatt érdemes a riasztószert időnként újra felvinni a bőrre, ha ezt a készítmény használati utasítása nem tiltja. A riasztószert mindig a leírása szerint alkalmazzuk: csak a szabadban, és ha már nincs rá szükség, feltétlenül mossuk le! Csak a szúnyogcsípésnek kitett bőrfelületeket kezeljük! Vannak olyan készítmények, melyeket csak naponta 1 vagy 2 alkalommal ajánlott használni, és olyan riasztószerek is előfordulnak, melyeket kisgyermekeken nem szabad alkalmazni. Az engedélyezett irtó- és riasztószerekről az Irtószerek Kereshető Adatbázisában tájékozódhatunk.

Az eredeti cikk

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb