Nagyvilág

Klímaszempontból jó, hogy nem lesz több ilyen foci-Eb

Valóban észszerű, hogy míg a világ a klímaváltozás fenyegetésével néz szembe, az idei labdarúgó-Európa-bajnokságon a játékosoknak, a tisztviselőknek és a szurkolóknak annyit kell utazgatniuk, mint korábban soha? Az UEFA szerint igen, a klímavédők viszont máshogy látják.

A fenti kérdést a BBC teszi fel a több szempontból rendhagyó, a koronavírus-járvány miatt 2020-ról idénre halasztott foci-Eb klímaterhelését vizsgáló cikkében. A professzionális labdarúgás viszonya a fenntarthatósághoz már régebb óta vitatott. Mint ismert, a torna mérkőzéseit a megszokott egy-kettő helyett tizenegy országban rendezik meg, a helyszínek közötti távolságok megtétele pedig jelentős extra légi forgalmat generál a hagyományos szervezéshez képest. A bajnokság földrajzi kiterjedését jól mutatja, hogy a legnyugatabbra fekvő helyszín, Sevilla, valamint a Délnyugat-Ázsia és Kelet-Európa között fekvő azeri főváros, Baku egymástól 4766 kilométerre helyezkedik el.

A járvány miatt továbbra is fennálló részleges korlátozások miatt ugyan az eredetileg becsült kétmilliónál végül jóval alacsonyabb lehet majd az Európa-bajnokság miatti extra repülőgépes utazások száma, de ez az adat még így is jelentős lesz. Mivel légi közlekedés esetében rendkívül magas a kibocsátott üvegházhatású gáz (ÜHG) mennyisége, a klímaszakértők azt javasolják, hogy a repülést lehetőség szerint kerüljük, váltsuk ki valamilyen kisebb klímaterheléssel járó alternatívával (például vasúttal). Igaz, hogy a repülés a globális karbonemissziónak jelenleg mindössze mintegy 3,5 százalékát okozza, ennek ellenére – itt is, mint más területeken – törekedni kellene a kibocsátás csökkentésére a katasztrofális mértékű klímaváltozás megelőzése érdekében.

200 kilométer repülővel

A világ népességének csak nagyon kis része repül gyakran, ezek az emberek felelősek leginkább a repülésből származó emisszióért. Közéjük tartoznak a világ top futballjátékosai is: csupán repülőútjaik karbonlábnyoma többszöröse az – egyébként nem alacsony – évi 6,7 tonnás egy főre jutó európai uniós átlagnak – derül ki egy 2019-es tanulmányból. Az Európai Parlament zöldpárti képviselője, Karima Delli a parlament szállításügyi bizottságának elnökeként 2020-ban rávilágított arra, hogy az említett jelenség nem csak hosszabb távolságok esetén tapasztalható.

Az önmagát egyébként focirajongónak nevező képviselő twitter-bejegyzésében az Olympique Lyon futballklub utazási szokásait nehezményezte, amiért játékosait repülővel juttatta el a 400 kilométerre lévő Párizsba. Spanyolországban pedig a Real Madridot érte kritika, mert focistáit repülővel utaztatta Salamancába és Valladolidba, a fővárostól mindössze 200 kilométerre fekvő városokba. Az út vonattal is csak nagyjából egy órát vett volna igénybe, körülbelül nyolcadannyi szén-dioxid-kibocsátással. Delli szerint nem az a megoldás, hogy megtiltják a repülőgép használatát, de korlátozását szükségesnek tartja. Szerencsére jó példa is létezik: elismerésre méltó a lille-i futballklub karbonsemlegesség melletti elköteleződése.

A nagy sportrendezvényekhez köthető extra szén-dioxid-kibocsátás zöme az utazásból ered.

Legtöbbet a svájciak utaznak

Az idei Európa-bajnokságon egyértelműen a svájciaknak kell a legtöbbet utazniuk. Ha a svájci válogatott ki is esik a csoportmérkőzéseket követően, akkor is több mint 13 ezer kilométer távolságot kell megtenniük. Ez csaknem kétszerese annak a távolságnak, amelyet az összes (négy) eddigi Európa-bajnokságon való fellépésük alkalmával megtettek (6750 kilométer). Ha a csoportjukból továbbjutnának (amire a cikkünk születésének időpontjáig két meccsen elért 1 pont viszonylag kevés esélyt ad), és esetleg a döntőig menetelnének, ez azt jelentené, hogy közel 22 ezer kilométert kellene megtenniük, köztük három bakui repülőúttal.

Ha a svájci válogatott – az esélyeknek megfelelően – csak a negyeddöntőig jutna, akkor csak a meccsek helyszínére való (légi) utazás közel 4 tonnával (3973 kg-mal) növelné a csapattagok és a csapatot kísérő szurkolók egy főre jutó karbonlábnyomát. Ez a kibocsátott szén-dioxid-mennyiség nagyjából annyi, amennyi világátlagban egy ember teljes éves tevékenysége során a légkörbe jut.

Pár hét alatt hozzák az éves világátlagot

A 24 tornán részt vevő csapatok közül 22 szerepelt korábban is Európa-bajnokságon. Ezek közül pedig – ha azt nézzük, hogy az előzetes esélyek alapján meddig juthatnak el az egyes válogatottak – 13-nak kell jóval többet utaznia, mint az ezt megelőző szerepléseik alkalmával. Ez annak ellenére is érvényes, hogy sokuk egyben rendező ország is. Csak Anglia, Oroszország, Olaszország, Dánia, Magyarország és Hollandia (valamennyien egyben rendező országok is), illetve érdekes módon a 2016-os Eb-nek otthont adó, de a torna során az országhatáron belül is utazgató Franciaország tenne meg most kisebb távolságot, mint az eddigi Európa-bajnokságokon. Skóciára és Csehországra szinte pontosan ugyanannyi utazás vár, mint az eddigi alkalmakkor összesen. Az erőviszonyok alapján a legkisebb távolságot Magyarország, Skócia és Hollandia fogja megtenni.

Bár a nagy sportrendezvényekhez kötődő extra szén-dioxid-kibocsátás zöme az utazásból ered, ezek karbonlábnyomát a stadionok energiafelhasználása is növeli. Egy nagy stadion éves fogyasztása elérheti a 10 000 megawattórát, egyetlen mérkőzés alatt pedig akár 25 000 kilowattóra villamos energiát is felhasználhat. Ez megfelel 10–12 átlagos magyar háztartás éves fogyasztásának. A meccsek során történő energiafelhasználásnak körülbelül 40 százaléka világításra, durván 20–20 százaléka hűtésre–fűtésre, illetve a vendéglátással kapcsolatos igények kielégítésére megy el. A fennmaradó mintegy 20 százalék nagy része a kommunikációs eszközök működtetéséhez kell (műsorszórás, eredményjelzők, monitorok és hirdetések).

Faültetés és megújulók

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) – állítása szerint – elkötelezett a torna fenntarthatóságának biztosítása iránt. Már meg is tette azokat az intézkedéseket, amelyek a nézők, a csapatok és a tisztviselők utazásai által generált többlet légi forgalom ÜHG-kibocsátásának ellentételezését szolgálják. A szervezet – amely csatlakozott az ENSZ hasonló kezdeményezéséhez is – 2019-ben jelentette be, hogy összesen 600 ezer fát ültet a rendező országokban, és megújulóenergia-projektekbe ruház be az utazásból származó extra emisszió semlegesítésére. A bejelentés idején, a járvány előtt az UEFA még telt házas mérkőzésekkel és jóval nagyobb légi forgalommal számolt, aminek eredményeképpen összesen 405 ezer tonnás extra szén-dioxid-kibocsátásra számított.

600 ezer fa ültetése képes ellentételezni a viadal szén-dioxid-kibocsátását.

A szövetség szerint az új típusú rendezés fenntarthatósági szempontból más okok miatt is előnyös a tradicionális Európa-bajnokságokhoz képest. A mostani tornához mindössze egyetlen új stadiont építettek – Budapesten –, míg 2016-ban négy létesítményt is kifejezetten a sportesemény szolgálatában húztak fel. Egy-egy új stadionhoz ráadásul rendszerint óriási kapcsolódó (elsősorban közlekedési) infrastrukturális fejlesztések is tartoznak. Mindezek megspórolása pedig jelentősen csökkenti az anyag- és energiafelhasználási igényt, ezzel együtt a negatív környezeti hatásokat. A pozitívumok között említhető, hogy a belépőjeggyel rendelkező szurkolók meccsnapokon ingyen használhatják a helyi közösségi közlekedést, valamint a szervezők törekednek a stadionokban képződő hulladék minimalizálására és újrahasznosítására.

Káros és veszélyes

A klímavédelem ügyének szószólói és szakértői között azonban sokan nem tartják elegendőnek az UEFA fenntarthatósági intézkedéseit. Ezek hitelességét szerintük az is megkérdőjelezi, hogy a szervezet azt állítja, máris megtette a várható extra ÜHG-kibocsátást ellentételező intézkedéseket. A kritikusok úgy vélik, hogy az a gondolkodás, amely a többlet emisszió ellentételezésére összpontosít, eleve erősíti a „business as usual”, vagyis a szokásos üzletmenet folytatásának valószínűségét. Szerintük ehelyett a kibocsátás csökkentésére, tehát a környezeti hatás közvetlen minimalizálására kell törekedni, hiszen máris átléptük a vörös vonalat, és minden további kibocsátásnövelő lépés gyorsítja a klímaváltozást.

Az Európa-bajnokság jelen formája nem egyeztethető össze a klímacélokkal, az UEFA pedig azt a nagyon rossz üzenetet közvetíti, hogy a fizika törvényei rá nem vonatkoznak, és nem is olyan fontos problémáról van szó: ez toxikus, káros és veszélyes – fogalmaz Andrew Simms, a Rapid Transition Alliance nevű, nemzetközi szervezeteket összefogó klímavédelmi szövetség koordinátora, aki szerint a fenntarthatóságot szolgáló érdemi változásra csak akkor kerülhet sor, ha az UEFÁ-hoz hasonló szervezetek is elfogadják, hogy alapvetően ők is a probléma részét képezik.

Csak egy romantikus ötlet volt

A torna sok helyszínes lebonyolításának fenntarthatóságával kapcsolatos aggályok hamarosan aktualitásukat vesztik, mivel a következő, (várhatóan) 2024-ben sorra kerülő foci-Eb-t megint egyetlen ország, Németország rendezheti meg. A mostani rendhagyó torna egyébként még Michel Platini – a 2015-ben az UEFA és a FIFA vezetőit érintő korrupciós vádak miatt négy évre minden sporttevékenységtől eltiltott, korábbi nagyszerű labdarúgóból lett –, UEFA-elnök ötlete volt. A vádakat tagadó, sportvezetői visszatérését éppen a közelmúltban bejelentő Platini az Európa-bajnokságok 60. születésnapjának ünneplésére egyszeri „romantikus” eseményként vitte keresztül ötletét.

Mentségére szólhat, hogy 2012-ben a klímaváltozás ügye a mainál még jóval kevésbé volt előtérben, de az azóta eltelt közel egy évtized alatt azért az UEFÁ-nak lett volna módja változtatni a koncepción.

Az eredeti cikk

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb