Tegyél valamit

Óceánokat és folyókat tett tönkre, most végre történik valami előrelépés

A nagyvárosi lét, sőt egyesek szerint a civilizációnk alapja az elviteles kávé, a műanyag dobozos ebéd vagy a szívószál. Az „egyszer használom és eldobom” kategóriába tartozó műanyag hatalmas szeméttömeget képezve vagy milliméteresnél is kisebb mikrorészecskére bomlott formájában komplett ökoszisztémákat képes romba dönteni.

Nagyképes cikkünkben bemutatjuk a szemét katasztrofális hatását, és azokat a lehetőségeket is, melyek a Föld megtisztítását segíthetik elő. Tesszük ezt annak apropóján, hogy júliustól egy európai uniós szabályozásnak köszönhetően itthon is betiltják az egyszer használatos műanyagokat. Ezen kívül olyan intézkedések várhatóak, melyek az egyszer használatos műanyagtermékek használatának csökkentését célozzák.

Az idei nyár környezetvédelmi szempontból mindenképp különlegesnek számít, hiszen éppen idén júliusban – tehát néhány napja – szigorították Magyarországon az egyszer használatos műanyagok forgalmazását. Gyakorlati tapasztalataink így talán még nincsenek a zacskómentes életről, hacsak nem tartozunk azok közé, akik a tiltás előtt is úgy döntöttek, hogy mégsem annyira a civilizáció csúcsa a műanyag eszcájg.

(Fotó: Antoine GIRET/Unsplash)

A probléma mértéke

Az utóbbi két évben a pandémia alatt az egyszer használatos műanyagok használata ismét gyakoribbá vált, holott addig is rengeteg fogyott ebből a kategóriából. A theworldcounts.com adatai szerint közel 5 billió (5 000 000 000 000) műanyag zacskót használunk majd el 2021-ben, ami átlagosan másodpercenként 160 ezer darabot jelent.

Ennek az őrületes mennyiségnek azonban az 1 százalékát se hasznosítják újra.

Banglades az első ország, amelyik betiltotta a műanyag szatyrok használatát. Mégis folyamatosan küzdenek a szemeteléssel, hiszen a helyiek a tiltó rendelet dacára is használják, és előszeretettel eldobálják azokat. A mérhetetlen mennyiségű műanyag szatyor eltömíti a csatornarendszereket és árvizeket okoz a nagyvárosokban, különösen Dakkában. Bár a bangladesiek a világátlaggal ellentétben a keletkezett szemét közel 70 százalékát újrahasznosítják, a fennmaradó 30 százaléknyi műanyag hulladék így is 17 ezer tonnára rúg éves szinten.

(Fotó: Shutterstock)

Dohánytermékek

A partokon fellelhető műanyag szemét mellett szintén a környezetre fokozottan veszélyes hulladék a cigarettacsikk, melynek jellemzően cellulóz-acetát, azaz szintetikus selyem az alapanyaga (biológiai eredetű műanyag), amely azonban szintén az egyszer használatos műanyagok közé tartozik.

Ezekre a termékekre, más műanyagot tartalmazó termékekhez hasonlóan speciális jelölés kerül, mely arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy a csikket nem szabad eldobni, hanem a megfelelő gyűjtőhelyre (csikkgyűjtőbe vagy szemetesbe) kell dobni azt. Az eldobott csikk füstszűrőjében ugyanis veszélyes vegyületek gyülemlenek fel, hiszen abban a nikotin mellett nehézfémek, ólom, arzén is található. Ezek a káros anyagok bejutnak a tengerekbe, talajvízbe, kutakba is.

A cigaretta égése során keletkező 7000 vegyület közül 93-ról megállapította az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Az eldobott cigarettacsikkek pedig nemcsak a vizet, a talajt is mérgezik.

Önmagunk és környezetünk érdekében nyilvánvalóan az a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni – ezzel nemcsak egészségünket óvhatjuk meg az ártalmaktól, de környezetünk számára is ezzel tesszük a legjobbat.

Ha már dohányzunk, törekedjünk a mielőbbi leszokásra, és addig is óvjuk a természetet, járjunk el felelősen, és ne dobjuk el a csikket, mert az nagyon lassan bomlik le, és káros vegyületeket tartalmaz, így kárt tehet többek között a földben és vizeinkben is.

Az égéssel nem járó technológiák esetében ezek az anyagok sokkal alacsonyabb koncentrációban vannak jelen, és ezeket – a cigarettával ellentétben – a kommunális hulladékgyűjtőbe is biztonságosan elhelyezhetjük.

Tengerek és óceánok szennyezettsége

A Földön évente mintegy 100 millió tonna műanyag szemét keletkezik, amelynek 10 százaléka az óceánokban landol. Azonban nem csak esztétikai problémát jelent az élővíz és partok szennyezése.

Évente körülbelül 100 ezer tengeri élőlény hal bele a műanyag hulladék okozta szennyezés következményeibe a National Geographic adatai szerint: a vízben úszó műanyagot tápláléknak nézik, vagy belegabalyodnak; a műanyag hulladékban található kémiai alkotórészek 84 százaléka mérgező a tenger élővilágára.

Bár a folyó- és tengerpartokon közvetlenül is találkozhatunk a szennyeződéssel, ennél sokkal nagyobb problémát jelent a számunkra láthatatlan szemétforgatag.

Az óceánokban több mint 150 millió tonna szemét található. Ebből 5 nagyobb, folyamatosan mozgó és növekvő „szemétsziget” – a valóságban örvény – állt össze a tengeri áramlatok mozgásának hatására.

Az EP Kutatószolgálat adatai szerint

Az első ilyen örvényt 1997-ben a Csendes-óceánon Charles Moore fedezte fel. Ez a legkiterjedtebb összefüggő óceáni szemét, a Great Pacific Ocean Patch (Nagy Csendes-óceáni szemétfolt) nevet viseli; két nagy spirális sziget, a keleti és a nyugati eredetű szennyezések találkozása teszi ki. 2020-ban ennek a szemétkiterjedésnek a mérete elérte a 1,5-2 millió négyzetkilométert Japán és a Kaliforniai-félsziget között. Ez közel húszszorosa (!) hazánk területének. A kiterjedés pontos méretének meghatározása nem egyszerű, mert a felszínen látható nagyobb makro- és megaplasztik mellett a 0,005-0,5mm méretű mikroműanyagok foglalják el a halmozódás nagyobb részét.

A mikroműanyagok úgy keletkeznek, hogy a műanyag a természeti elemek, a kopás és az UV-sugárzás hatásának kitéve egyre kisebb és kisebb darabokra morzsolódik szét, végül a néhány milliméteres apró gyöngyöket lenyelik a halak, rákok vagy a bálnák. Közvetve pedig a tányérunkra kerül.

(Fotó: Jo-Anne McArthur/Unsplash)

Halászat

A tengerekben és óceánokban található szemét jelentős részben a halászathoz kapcsolódik, úgymint elhasznált, leszakadt hálók, zsinegek, horgok és más eszközök formájában. A Csendes-óceáni szemétsziget 46 százalékát teszik ki a gazdátlan halászhálók. Ezek összefogják a szennyeződést és áthatolhatatlan, az élőlényekre veszélyes réteget képeznek a víz felszínén. A nagyüzemi halászatnak nem ez az egyetlen környezetkárosító hatása. Évente 32 millió tonna halat fognak ki, és ez egy akkora szám, ami már képes veszélyeztetni a tengerek ökoszisztémáját is.

Turizmus

A turizmus számlájára írható, hogy a luxushajókról több mint 3000 millió liter (egy milliárd gallon) szennyvíz, illetve más szemét ömlik évente az óceánba.

A képen látható hajók a szingapúri kikötőbe igyekeznek egy teljesen átlagos napon. (Fotó: @shawnanggg/Unsplash)

A tengeri halászat mellett a teher- és utasszállító hajók szintén közvetlen forrásai az óceánban megjelenő hulladéknak: leesett konténerek, kiömlő rakomány, hajóbalesetek. De akár szándékos szennyezésre is akad bőven példa, és rengeteg cigarettacsikk kerül a tengerekbe. Amellett, hogy ezek a csikkek komoly terhet jelentenek a környezetnek, természetesen az egészségre is rendkívül károsak.

Dohányzás

Ha valaki dohányzik, akkor a legjobb amit tehet, ha mihamarabb leszokik róla. Sokan vannak azonban, akik az ismert egészségügyi ártalmak ellenére is folytatják a dohányzást. Számukra jelenthetnek előrelépést azok a füstmentes technológiák, melyek égés és füst nélkül működnek.

Ezeknél az új típusú, füstmentes technológiáknál a fejlesztők már a tervezési és gyártási folyamat során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy azok a környezetet kevésbé terheljék, és ezek az elektronikus eszközök újrahasznosíthatóak legyenek. Ezeknél a technológiáknál égés és füst hiányában a károsanyag-kibocsátás is lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Így azok nemcsak a dohányzót, de annak szűkebb és tágabb környezetét is kevésbé terhelik, és a légszennyezéshez is sokkal kevésbé járulnak hozzá, mint a hagyományos, égéssel és füsttel járó dohánytermékek.

Fontos azonban tudni, hogy az ilyen technológiák sem kockázatmentesek és nem leszokást segítő eszközök. Használatuk tehát kizárólag olyan felnőtt dohányzók esetében merülhet fel, akik valamiért folytatnák a cigarettázást.

Folyóvizeink

A kezeletlen hulladék nem kíméli a folyókat sem – így ezek szintén forrásai az óceánba ömlő szemétnek.

Ha a Taj Mahal rossz oldalára állunk, valami hasonló látvány fogad minket. (Fotó: ModernNomads/Shutterstock)

Az indiai hatóságok 2015 óta küzdenek a világörökségi oltalom alatt álló épület megmentésével, mely részben a magas légszennyezettség, részben pedig a felmérhetetlenül szennyezett Jamuna-folyó „vize” miatt elszíneződnek – elsárgulnak és elzöldülnek – az eredetileg fehér márvány síremlék és a hozzá tartozó minaretek.

A Himalájából eredő Jamuna, a hinduk szentként tisztelt folyójának történetéről Dr. Danka Krisztina készített dokumentumfilmet 2015-ben „Az ellopott folyó nyomában” címmel. Vizének túlnyomó részét – a Greeninfo adatai szerint 97 százalékát – Harijána tartományban lévő öntözőrendszer tartja vissza, így Delhi után már csak a beömlő szennyvízcsatornák tartalma, ipari- és mezőgazdasági hulladékok és rengeteg kommunális szemét folyik tovább. Baktériumfertőzések, arzén és nehézfém mérgezések miatt rengeteg a megbetegedés és a halálozás.

Hegyek

Több tonna szemetet gyűjtöttek össze a Mount Everest alaptáborában és a hegytetőkön Nepálban és a tibeti (Kína felöli) oldalon is az utóbbi két évben (Fotó: Antoine GIRET, Mari Partyka/Unsplash)

Az egyszer használatos műanyaggal 8000 méter magasan is találkozunk. Míg a nagyobb hulladékokat, eldobott PET palackokat, sátrakat, kulacsokat vagy konzerveket össze lehet gyűjteni, a ruházatból és felszerelésekből származó mikroműanyagot nem.

Ez az olvadó hóval a forrásokba, majd folyókba, végül a tengerekbe kerül. A csúcshódítási biznisz futószalagon szállítja a hegymászókat a Himalájához, mely valóságos közlekedési dugókat eredményez. Naponta több százan tolonganak a hegyi utakon. A hatóságok többféle intézkedéssel próbálják visszaszorítani a mászókedvet, illetve szemétszedésre buzdítani a hegymászókat.

Magyarország

Saját házunk táján is bőven akad söpörni való.

Tavaly 39 500 PET palackot és 10,2 tonna kommunális és egyéb hulladékot gyűjtött össze a PET Kupa a Felső-Tiszán (Fotó: Huszti Istvan/Index)

Tavaly 39 500 PET palackot és 10,2 tonna kommunális és egyéb hulladékot gyűjtött össze a PET Kupa a Felső-Tiszán, további 6 tonnát és 24 200 PET palackot pedig a Bodrogból halásztak ki. A hazai folyótisztítási versenyt Molnár Attila Dávid ötletgazda indította el 2013-ban, melynek esszenciája, hogy műanyag palackból épített hajókról szedik össze a hulladékot a résztvevők. Az óceánok, folyók megtisztítására számos nemzetközi kezdeményezés indult, ezen belül többen a partok, míg az The Ocean Celanup speciális hajója vízen úszó szennyeződés megtisztítását tűzte ki célul.

Megoldási lehetőségek

A folyókból, óceánokból összegyűjtött szemét hasznosítására is megoldást kell találni. Jellemző, hogy a műanyagot granulátummá darálják, majd anyagot állítanak elő belőle, illetve préselik.

. A képen látható karkötő a hazai CRKL cég munkája, a műanyag charmok (kerek díszek) a PET kalózok által kihalászott palackokból készültek.

Készült már óceáni szemétből napszemüveg, cipőtalp, póló, futódzseki és ékszer is. A képen látható karkötő a hazai CRKL cég munkája, a műanyag charmok (kerek díszek) a PET kalózok által kihalászott palackokból készültek.

Több hasonló üzleti modellel működő cég készít dizájntárgyakat szemétből, jellemzően a bevétel meghatározott hányadával támogatnak szemétgyűjtő csapatokat, faültetést és más környezettudatos akciókat szerveznek. Az újrahasznosított műanyagból előállított szöveteket és anyagokat a nagyobb divatcégek is elkezdték már használni. A műanyagok kevésbé ártalmasak a környezetre, ha azokat megfelelően kezelik és újrahasznosítják.

Hasonlóképpen csökkenthetőek a dohányzás ártalmai is azon felnőtt dohányzók számára, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére se sem szoknak le a cigarettáról. Ma már léteznek ugyanis olyan, a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes technológiák, melyek égés és füst nélkül működnek, azonban nikotint tartalmaznak.

Sokan nem tudják, de a tudomány jelenlegi állása szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. Ezek a technológiák is többfélék lehetnek: az e-cigaretta párát képez a tartályában lévő, nikotintartalmú folyadék hevítésével. A dohányhevítéses technológia égés alatti hőmérsékletre melegíti fel a dohányt, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna pedig kémiai úton teszi lehetővé a nikotinbevitelt a nyálkahártyán keresztül.

Fontos tudni azonban, hogy ezek sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz és megemeli a szívfrekvenciát, továbbá jelenleg hosszú távú hatásukat is még kutatják.

Csomagolások

Bár vannak elengedhetetlen műanyagból készült termékek és alkatrészek, ezek közül a csomagolásként használt és a szemétben landolók jelentős része nem az.

(Fotó: Shutterstock)

Már azzal is sokat teszünk a környezetért, ha az üdítőkből a fémdobozost választjuk, helyszínen eszünk, PET palackos víz helyett pedig beszerzünk otthonra egy víztisztítót és egy kulacsot

. Bár egyre szaporodnak a csomagolásmentes boltok, egyelőre még nem ez a jellemző. Bevásárláshoz ezért tartsunk magunknál táskát vagy kosarat, sokszor használható bevásárlószatyrot. A díszcsomagolás az egyik legpazarlóbb szokásunk, különösen, ha műanyag szalagokkal is átkötjük.

A japán furoshiki-módszer egy olyan kettő-az-egyben megoldást alkalmaz, ami nemcsak szép, de hulladékot sem termel. A furoshiki szó eredetileg egy négyzet alakú fürdőlepedőt takar, így a módszer lényege nem más, mint az ajándékokat, tárgyakat díszcsomagolás helyett egy kendőbe kötni.

Mindenki érdeke, hogy gyorsan belerázódjunk a nejlonzacskók és eldobható csomagolások nélküli életbe, és ha pozitívan állunk hozzá, ez egy kreatív és érdekes időszaknak ígérkezik. A szemetelés megszüntetésének leginkább fenntartható módja a megelőzés, és egy olyan tudatos fogyasztói szemléletformálás kialakítása, amely a megelőzést, valamint a műanyag hulladékok hatékony csökkentését célozza meg.

A júliustól érvényes szabályozás ebben segít, ugyanakkor vannak az életnek olyan területei, ahol nem, vagy csak több lépcsőben válthatók ki az egyszer használatos műanyagok. Ezeket a termékeket a törvény életbe lépést követően figyelemfelhívó piktogrammal kell megjelölni, ezzel is felhívva a figyelmet a megfelelő hulladékkezelésre.

Ugyanakkor ez semmilyen változást nem jelent a termékek összetételére vonatkozóan, minden műanyagot tartalmazó termékre egyaránt vonatkozik. Mi magunk tehetünk a legtöbbet az ártalomcsökkentését azzal, hogy tudatosan vásárolunk, kevesebb műanyagot használunk. A környezetünk és a saját érdekünkben fontos az is, hogy ne dohányozzunk, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100%-ban a dohányzás ártalmai.

Az eredeti cikk

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb