Műanyag

Lebomló és komposztálható műanyagok?

Greenwashing vagy valódi megoldás a műanyag okozta szennyezésre? Otthoni komposztálás vagy ipari komposztáló? Biológiailag lebomló?

Az alábbi cikkben ezeket a kérdéseket fogjuk fejtegetni, élen a bio-műanyagokkal, a PLA-val.

Modern társadalmunk egyik legnagyobb problémája a kényelmet nyújtó, olcsó műanyagok. Persze ez a kérdés nem ilyen egyszerű – hiszen rengeteg műanyag segíti az életünket például az orvoslásban is. A fő problémát az eldobható vagy akár eldobandónak is nevezhetjük, azaz az egyszerhasználatos műanyagok okozzák. Anélkül, hogy a műanyagok létét tovább fejtegetnénk, térjünk is át ennek a cikknek a lényegére, ami nem más, mint a PLA műanyag.

PLA műanyag – tényleg mű anyag?

Előállítását tekintve növényi eredetű, hiszen például kukoricából is készítik – szerintem ez a legismertebb most Magyarországon. Biztos mindenki hallott már a kukoricakeményítőből készült lebomló zacskókról. Meg is érkeztünk az első néhány kérdéshez:

  • Élelmiszerből zacskó, miközben máshol éheznek?
  • Lebómló, tehát otthon is komposztálhatom?
  • Fenntartható?
  • A PLA a jövő?

Előállítása

A keményítőt (glükózt) kivonják a növényekből, (például a kukoricából) és enzimek hozzáadásával dextrózzá alakítják. Ezt a mikroorganizmusok fermentálás útján tejsavvá alakítják, amely viszont polilaktiddá alakul. A polimerizáció (műanyag gyártás) hosszú összekapcsolt molekulaláncokat eredményez, amelyek tulajdonságai hasonlítanak a kőolaj alapú polimerek tulajdonságaihoz.

Ebben az értelemben tekinthető fenntarthatóbbnak a “hagyományos” műanyagoknál, melyek kőolaj(származék)ból készülnek. A PLA előállítása 65%-kal kevesebb energiát vesz igénybe, mint a hagyományos műanyagoké, illetve 68%-kal kevesebb üvegház hatású gázt termel.

Ugye milyen szép is lenne?

Nyers, megújuló anyagból lebomló, komposztálható zacskók. Reméljük ez a technológia mihamarabb ide vezet, ugyanis ma még, sajnos, nem ez a helyzet. A másik értelmében azonban nagyon is nem fenntartható. Szörnyen fontos etikai kérdést vet fel a folyamat azon része, hogy élelmiszerből kerül előállításra.

Gondoljunk csak bele, bolygónk népessége folyamatosan növekszik, és ennek többszörösével növekszik az igény az élelmiszerre is. Az egyre növekvő igényhez egyre növekvő területekre és erőforrásokra is szükség van.

1kg PLA előállításához 2,65kg kukorica szükséges. Évente 270 millió tonna műanyag kerül előállításra, a hagyományos műanyagok helyettesítése PLA-val 715,5 millió emberi fogyasztásra is alkalmas kukoricát igényel, miközben a globális felmelegedés csökkenti a trópusi gazdaságok termelékenységét.

Jan-Peter Willie

Más szóval, amennyiben bioműanyagokra váltunk a világ élelmiszeripari területeinek versenyezniük kellene a földért a műanyagokkal.

Biológiailag lebomló, komposztálható?

A két kifejezést semmiképp sem szabad összekeverni vagy szinonimáknak tekinteni! Nagy vonalakban, a biológiai úton lebomló annyit tesz, hogy egy tárgyat lehetséges biológiailag lebontani, míg a komposztálás azt jelenti, hogy a folyamat komposztot fog eredményezni.

Egy biológiailag lebomló anyag bizonyos anaerob vagy aerob körülmények között lebontható. Bár az is igaz, hogy szinte bármelyik anyag lebomlik a természetben, csak idő kérdése. Az EN13432 európai szabvány alapján a polimer vagy a csomagolás „komposztálhatónak” minősül, ha egy ipari komposztáló üzemben 6 hónapon belül annak legalább 90% -a átalakul szén-dioxiddá mikroorganizmusok által, és adalékanyagok legfeljebb a kezdeti tömeg 1%-ában vannak jelen, és ártalmatlanok.

Sajnos, sokszor találkozni azzal a tévhittel (és green-washinggal), hogy a PLA az kezelhető ugyanúgy, mint a konyhai szerves hulladék. Sokan – tévesen – úgy gondolják, hogy otthoni komposztálóban vagy a természetben is lebomlik. Ez nem az ő hibájuk. Elég jól van “marketingelve”, kommunikálva a biológiai lebomlása ahhoz, hogy könnyedén megtévessze a vásárlókat, és annak az illúzióját keltse bennük, hogy ezzel jót tesznek a bolygónak. Azonban, sajnos, ez a tévhit fokozta a természetbe juttatott műanyagok, és mikroműanyagok mennyiségét.

Tehát mihez kezdjünk vele?

Most hogy már tudjuk, sajnos, nem mehet a komposztba a zöldségdarabokkal a PLA, akkor mit is tehetünk vele? Hogyan is bomlik ez le?!

Szigorú, kontrollált, ipari körülmények szükségesek a lebontásához: 55-70°C, páratartalom, bizonyos mikroorganizmusok jelenléte. Ezek mind szükségesek az ipari komposztáláshoz. Ipari körülmények között a PLA néhány nap – néhány hét alatt lebomlik, de csakis ipari komposztálás során!
Míg a természetben kb 80 év alatt.

Lehetséges lebontani a bioműanyagokat és PLA-t bármilyen ipari komposztálóban?

Nem.

Egy Németországban kivitelezett tanulmány – és tudjuk, hogy a németek mennyire élen járnak újrahasznosítás terén – azt mutatta, hogy a közel 1000 üzem 95%-a nem képes lebontani, komposztálni a szabványoknak megfelelő bioműanyagokat. Illetve ezek 80%-ánál valamilyen módon zavaró volt a bioműanyagok jelenléte a folyamatra. Ez azt mutatja, hogy bár elméletileg biológiailag lebomló, a gyakorlatban hiányzik a megfelelő infrastruktúra a PLA és más bioműanyagok biológiai lebontásához. Bizony, ha ezek problémát okoznak, illetve nem lehetségesek a németeknél, nálunk magyaroknál még inkább az lesz.

Az Egyesült Királyságban 170 erre alkalmas üzem található, az USA-ban valamivel több, mint 100 (ezek nagyon kevésnek számítanak).

Legalább újrahasznosítható?

Örülök, ha keresed a megoldást és ez a kérdés az eszedbe jutott! Bár magában a PLA újrahasznosítható, Florent Port – egy szakértő a témában – azt mondta, hogy nehéz megkülönböztetni a PLA-t az egyéb műanyagoktól, pl PET, ez pedig gondot okoz, mert PLA-val keveredve a műanyagok minősége romolhat (elvizesedik, elsavasodik), ezzel nehezítve azok újrahasznosítását.

Ez jelenleg csak azért nem probléma, mert nagyon kis mennyiségben található csak meg az újrahasznosítandó anyagok között. Tehát, ahogy az elején mondtuk, bízunk benne, hogy ez egy jó kezdet és, hogy mihamarabb eljutunk a valódi megoldáshoz, azonban míg ezt sokan marketing fogásként és zöldre mosásként használják fel, addig mindenkinek egyénileg kell figyelnie arra, hogy folyamatosan tájékozott legyen a témában és mindig próbálja kerülni az egyszerhasználatos dolgokat, nem csak a műanyagokat!

Források:
3dnatives.com smithsinoianmag.com dunahoszig.hu humusz szövetség filanora.eu ecocatering.hu zoldbolt.hu nytimes.com qubit.hu commonobjective.co

Az eredeti cikk

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb