Egyéb

Erdők, mezők, méhek – Mennyit érnek az ökoszisztéma-szolgáltatások?

Az ökoszisztéma-szolgáltatás azoknak a kézzel fogható és kézzel nem fogható javaknak és szolgáltatásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek az ökológiai rendszerek természetes vagy ember által befolyásolt működése során keletkeznek. Változatosságuk miatt nehéz szabályozni őket, ám nemrégiben számos szolgáltatásnak sikerült „árat” szabni.

Az ökoszisztéma-szolgáltatásokat az 1970-es években kezdték haszonelvűen kezelni annak érdekében, hogy a közvélemény felfigyeljen a biodiverzitás megőrzésének és a természetvédelemnek a fontosságára. Természeti értékeink sajnos a mai napig háttérbe szorulnak, ha valamilyen piaci érdek áll a középpontban. Mára megjelent az igény az ökoszisztéma-szolgáltatások értékének – monetáris kereteken belüli – kifejezésére. Ökoszisztéma-szolgáltatás például a gabona vagy a gyümölcs termesztésének a szabályozása, ezzel szoros összefüggésben a genetikai eszközök alkalmazásának a felülvizsgálata, a vízrendszerek szabályozása, valamint a kártevők kezelése.

A kitermelhető fa, de még a folyóinkból származó javak is az ökológiai szolgáltatások körébe tartoznak.

A szakirodalom az ökoszisztéma-szolgáltatásokat egységes rendszerben kezeli, hogy tipizálni tudja őket. Ennek értelmében a természet „szolgáltatásait” a következő négy funkcióval jellemezhetjük: termelő, szabályozó, kulturális és támogató. Életbe vágó lenne, hogy a természetirtásból származó nyerészkedést féken tartsuk, és az is jó lenne, ha nem tartanánk magától értetődőnek, hogy a természet örökkön-örökké megújul az ember céljainak szolgálatában. A valóságban ennek sajnos sokszor épp az ellenkezőjét látjuk, mégis nehéz a gazdasági folyamatokat ellenőrzés alá vonni.

Márciusban ugyanakkor végre tényleges előrelépés történt: az ENSZ Statisztikai Bizottsága egy új statisztikai szabványt fogadott el System of Environmental-Economic Accounting – Ecosystem Accounting néven (SEEA-EA, Környezeti-gazdasági számvitel – Ökoszisztéma-számvitel). Ez a lépés hatalmas jelentőségű, hiszen keretrendszert biztosít a jövőben ahhoz, hogy számszerűsíthessük az ökoszisztéma-szolgáltatások értékét, valamint azt, hogy milyen állapotban vannak a különféle ökoszisztémáink. Útmutatóul szolgál az országok számára annak megállapításához, hogy milyen gazdasági tevékenységek járnak haszonnal, és melyek azok, amelyek ökoszisztéma-szolgáltatásoktól fosztják meg a lakosokat.

A termény és a föld minősége is átváltható közgazdasági adattá.

Mérhető lesz a méhek közgazdasági haszna

A SEEA-EA alapján például ki lehet majd számítani, hogy a beporzók – a méhek, a darazsak és a pillangók – milyen anyagi hasznot jelentenek társadalmunk számára. Ez az adat a becslések alapján éves szinten nagyjából 3.7 milliárd euróra tehető az EU-ra vetítve. A keretrendszer alapján ugyanakkor azt is meg lehet majd állapítani, hogy mely területeken van hiány ökoszisztéma-szolgáltatásokból. Jelenleg például a mezőgazdasági területek körülbelül 50%-a nem nyújt megfelelő életkörülményeket a beporzók számára. Ezeken a területeken – amelyek többnyire gyülmöcsfaültetvények – különösen fontos lenne a beporzók élőhelyeinek helyreállítása, hiszen ebből a mezőgazdaság is profitálna.

A méhek gazdasági haszna csak az EU-ban megközelítőleg 3.7 milliárd euró.

Több mint 34 ország már dolgozik azon, hogy az egyes szolgáltatásoknak meghatározza az „árát”, ami természetesen nem egyszerű feladat. Számos ország készen áll a keretrendszer alkalmazására, azonban egyes országok segítségre szorulnak majd a szükséges statisztikai adatok felderítésében.

Az ökoszisztéma-szolgáltatások pénzügyi értelemben vett értékelése nagyban elősegítené, hogy a városi zöld területekre is nagyobb hangsúlyt fektessünk, vagy például az erdőirtásokat féken tartsuk.

Fotók: canva.com

Az eredeti cikk

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb