Egyéb

Holtfák a természet szolgálatában

Vajon erdei túráink során felfigyeltünk-e a messziről élettelennek látszó holtfákon zajló nyüzsgésre? Az erdő fái és egyéb élőlényei közös ökoszisztémát alkotnak, ennek a rendszernek egyik alapköve a korhadék, vagyis a holtfa. Jól tudja ezt Varga Szabolcs természetvédő is, aki egy útépítés miatt kivágott erdősávon létrehozta az első holtfaparkot.

A Balaton-felvidéki Felsőörsön útépítés miatt kivágtak egy erősávot, és bár telepítettek facsemetéket, Varga Szabolcs – aki helyi természetvédő – a területen holtfaparkot hozott létre, hogy felhívja a figyelmet a korhadékok fontosságára. Ennek kapcsán mi is jobban utánajártunk a holtfák szerepének.

Felsőörs holtfaparkjában látszólag haszontalanul meredeznek a tuskók.
Fotó: Varga Szabolcs

Mi a holtfa?

Az odvas fák egy egészséges erdő szerves részei. Holtfán mindenféle elhalt faanyagot értünk: az elpusztult egész fát, az állót, a kidőltet, a frissen elpusztultat, a csaknem teljesen lebomlottat, egyszóval bármilyet, amely már nem él. Természetesen az élő fák egyes elhalt részeit is ide soroljuk. A biodiverzitás fontos pillérei. Táplálékul, élőhelyül és menedékként szolgálnak gombáknak, bogaraknak, és az erdei madarak 35%-a is holtfaodúban fészkel.

Hogy állnak erdőségeink?

A WWF átfogó kutatás keretében vizsgálta az európai erdőket és a holtfaállományt. Európa legtöbb erdejében évszázadok óta erdőgazdálkodás és fakitermelés folyik, ami jelentősen csökkenti a korhadékok számát. Egy érintetlen erdőségben a holtfaarány 100–200 m³/hektár is lehet, ami a teljes faállomány 20–30%-át jelenti. Ezzel szemben a gazdasági erdőkben – és erdőink túlnyomó többsége ide sorolható – ez az adat kevesebb mint 5%. A holtfaarányra indikátorként is tekinthetünk, amely jellemzi egy erdős terület minőségét, fajgazdagságát.

Holtfamennyiség Európa országaiban
Forrás: WWF

A WWF ajánlása az, hogy a művelés alatt álló erdőkben a holtfa mennyiségét 2030-ra 20–30 m³/hektárra növeljék. Az lenne a legjobb, ha ennek 20-40%-át álló holtfák alkotnák.

A holtfák számának mesterséges növelésére vannak ismert erdészeti technikák, amelyek alkalmazása szemlélet kérdése. Bizonyos országokban úgy gyorsítják mesterségesen a holtfák keletkezését, hogy a fákat korhasztó gombákkal oltják be, vagy a fatörzs kérgét „meggyűrűzik”. Svédországban a gazdaságilag kevésbé értékes fajokat 3–5 m magasságban „lefejezik”, így hozva létre mesterséges facsonkokat. Leginkább az ún. szálalásos erdőgazdálkodás kedvez a holtfák gyarapodásának.

A taplógombák a bomlás fontos láncszemei, ugyanis a fa fontos alkotóelemét, a lignitet fogyasztják.
Fotó: canva.com

2012 és 2017 között az ELTE irányításával az Északi-középhegység három hegyvidékén erdőállapot-felmérést végeztek, melynek során 30 km2-en 60.000 mintavételi ponton vizsgálódtak. Ezek nagy része tölgyerdő volt, ami azért lényeges, mert az elhalt tölgyekhez köthető a legtöbb állat- és gombafaj. Az egyes fajok korhadási ideje is eltér, a bükkfajok gyorsabban, míg a tölgyek és a fenyők lassabban korhadnak. A hamarabb korhadó fafajok az erdőlakóknak gyorsabban elérhető táplálékot jelentenek, a később korhadó fák környezetében nagyobb fajgazdagság alakul ki. Számos olyan rovarfaj létezik, amely csak bizonyos fákon telepszik meg.

A holtfák mennyisége a vizsgált területek 66%-án volt kevés, azaz 5 m3/hektár alatti. Csupán a területek 10%-án volt soknak mondható a korhadékok száma. Álló holtfákat pedig – amelyeket ökológiailag még fontosabbnak tartanak – csak a területek 60%-án találtak.

Mindent egybevetve kevés a holtfák mennyisége.
Forrás: WWF
Az igazán nagy, álló holtfák száma a legkevesebb.
Forrás: WWF

Miért olyan fontosak a holtfák?

El tudnánk képzelni túrázás közben, hogy a gombafajok háromnegyede, a bogarak többsége és a madarak harmada egyszerűen hiányzik? Kiábrándító élmény lenne. Pedig egy felmérés során egy holt tölgyfában 521 rovart számoltak össze, ezzel szemben egy élőben csak 169-et. Köztük volt a nagy szarvasbogár is, amelynek lárvája 4 évig él és fejlődik a tölgy korhadványában. A rovarok azért is fontosak, mert egyrészről lebontó munkálatokat végeznek, másrészről pedig segítenek a gombák és a mikrobák szétterítésében. A Kékes erdőiben 220 gomba- és 68 mohafaj él, ezek közül 153 gombafaj és 47 mohafaj csak holtfában telepszik meg.

A gerincesek közül elsőként a harkályok veszik birtokba a korhadó fákat. Élelem után kutatva üreget vésnek a törzsbe, amelybe később más madárfajok költöznek be. Európában a hibás erdőgazdálkodás miatt 10 harkályfajból már csak 7 él. Az álló holtfák a madarak szempontjából elengedhetetlenek. De nem csak a madarakra kell gondolnunk, hiszen az itthon megtalálható 26 denevérfajból 24 odvas fában húzza meg magát. Ők az annyira korhadt fákat keresik, amelyek már üregesek, így felül ki tudnak repülni belőlük. Egy ennyire elkorhadt fa egyszerre több állatnak ad szállást.

A vízben lévő korhadékok tápanyagot és búvóhelyet nyújtanak az ivadékoknak, így szerepük hasonlóan fontos, mint a földön lévőké.
Fotó: canva.com

A halott fák nem a betegségek melegágyai!

Legnagyobb tévhit a korhadt fákkal kapcsolatban, hogy betegséget terjesztenek. Erdészeti szempontból a legnagyobb kártevő a szú, de tévedés lenne azt hinni, hogy az erdőben hagyott holtfa segíti a szú elszaporodását. Ellenkezőleg: egy idős, elhalt fában a szú természetes ellenségei, a szúfarkasok is megtelepszenek, és meggátolják a szú túlzott elszaporodását.

Az is félreértés, hogy a rovarok „teszik tönkre” a fákat. Egy élete teljében lévő fa védekezik a rovarok ellen, így ezek csak a már elhalt részeket keresik, és nem „fertőznek meg” élő ágakat.

A fajgazdagságon túl mást is szolgálnak a levitézlett fák. Áradások után akadályozzák a víz levonulását, így csökkentik az eróziót, valamint szivacsos anyaguk sok csapadékot köt meg, ami szintén fontos az élőlények számára.

Az első holtfapark története

A 10 éve környezetvédőként tevékenykedő Varga Szabolcs kiemelte, hogy elsődleges célja az, hogy mihamarabb visszatérhessen az erdő a régi helyére, de véleményem szerint nem lehet elmenni a park figyelemfelkeltő hatása mellett sem. A közel 100 méteres szakasz, ahonnan kitermelték a fát, közvetlenül az út mellett van. Szabolcs az ősszel kitermelt fából több tucat tuskót ásott le, melyek úgy sorakoznak, akár a fejfák. Azonban nem az elmúlás, hanem az élet szobrai.

Kezdetben azt hittem, hogy a mindössze 2 hónapja itt álló tönkök között nem sok jele lesz élőlényeknek, de tévedtem. Miközben a tuskókon ülve beszélgettünk, egyre gyakrabban pillantottunk meg bogarakat. Szabolcs elmondta, hogy a rovarok megérzik az elhalt fa szagát, és igyekeznek birtokba venni a fát. Láttunk szúk családjába tartozó bogarakat, de pattanóbogaratorrosbogarat és még pár gyászcincért is. Amikor pedig felfordítottunk egy fatönköt, nyüzsgő ízeltlábúsereget fedeztünk fel.

A több centiméteres gyászcincérnek nincs repülésre való szárnya, így a földön közlekedik. Eszmei értéke 50 ezer forint.
Fotó: Varga Szabolcs

Interjúalanyom elmondta, hogy gyerekkorától kezdve rajong az élővilágért, szereti megfigyelni az élőlényeket. Szerinte néha érdemes csak leülni a természetben, várni és figyelni, kik merészkednek elő. Az elhalt fák fontossága nem volt ismeretlen számára, Peter Wohlleben A fák titkos élete című könyvét emelte ki remek útmutatóként. A holtfapark gondolata a fák hasogatásakor használt tuskó korhadását és benépesülését figyelve fogant meg benne. A korhadó fák miért ne csalogatnák elő az élővilágot ugyanígy egy erdőszéli irtáson is?

A kis hőscincér az álló fák már elhalt részeit kedveli.
Fotó: Varga Szabolcs
A kiállított tuskókon a nagy orrosbogár is feltűnt.
Fotó: Varga Szabolcs

Szabolcs azt is elárulta, hogy bőven lesz munkája a park kezelésével. Hagyományos kaszával fogja vágni a füvet, ezzel is gazdagabb természeti közeget teremtve. A legnagyobb odafigyelést az invazív lágy- és fásszárúak megtelepedésének visszaszorítása igényli majd. Bízik abban, hogy a park létrehozásával a terület fajgazdagságát sikerül fenntartani, és a megbolygatott terület mihamarabb visszanyeri természetközeli állapotát.

Az eredeti cikk

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb