Nagyvilág

Láncreakciót indított be a mamutok kihalása

Komoly hatással volt az ökoszisztémára az ősi növényevők eltűnése – írja a player.hu

A Yale Egyetem tudósai a Utahi Természettudományi Múzeummal együttműködve összegyűjtötték a kihalt nagytestű emlősök listáját és kihalásuk idejét négy kontinensen. Az adatok azt mutatták, hogy Dél-Amerika vesztette el a legtöbb növényevő állatot, az ott élő összes faj 83 százalékát, Észak-Amerika 68 százalékukat, Ausztrália 43 százalékot, Afrika pedig 22 százalékot. Ezeket az adatokat összevetették a tűzesetekkel, amelyekről azért tudunk, mert a nyomaikat megőrizték a tavak üledékei.

Világszerte négyszáztíz helyszínről származó szénmintákból kimutatták, hogy az ikonikus növényevő állatok – mint a gyapjas mamut és az óriás bivaly – 50-60 ezer évvel ezelőtti kihalása után világszerte megnőtt a tüzek aktivitás.

Dél- és Észak-Amerikában, ahol a legtöbb legelő állatot vesztették el, jobban nőtt, míg a másik két kontinensen kisebb változást tapasztaltak a tüzek aktivitásában. „Ezek a kihalások következmények zuhatagát idézték elő. Ezen hatások tanulmányozása segít abban, hogy megértsük, napjainkban miként alakítják a növényevők az ökológiát világszerte” – mondta Allison Karp, a Yale kutatója.

Az óriás növényevők kihalása széles körben nagy hatással volt az ökoszisztémákra.

  • A ragadozó fajok összeomlását,
  • a gyümölcstermő fák elvesztését,
  • a gyepek kiszáradását,
  • a levelek, a faágak felgyülemlését

okozta, utóbbiak miatt több lett a tűz, és jobban is terjedt.

A gyepek ökoszisztémája világszerte megváltozott a legelést tűrő füvek elvesztése után, utóbbi szintén az ősi növényevők kihalásának és a tüzek megnövekedett számának a következménye. Az új növényevők – köztük a haszonállatok – pedig alkalmazkodtak az új ökoszisztémákhoz.

„Ezért kell a tudósoknak figyelembe venni a növényevő haszonállatok és vadállatok szerepét a tüzek csökkentésében és a klímaváltozásban. Figyelmet kell szentelnünk ezeknek a kölcsönhatásoknak, ha pontosan akarjuk kiszámítani a tüzek jövőjét”

– mondta Carla Staver, a tanulmány másik szerzője.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb